Hírlevél feliratkozás


Leiratkozom
A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező.
1/3

Aquincumi kutatás- és múzeumtörténet

Az alábbiakban az Aquincumi Múzeum kutatás- és múzeumtörténetéről lehet bővebben olvasni.

1778 – Egy óbudai szőlősgazda veremásás közben római padlófűtés (hypocaustum) maradványokra lelt, szerepüket és eredetüket Schönvisner István egyetemi könyvtáros ismerte fel, s azonosította Aquincum városával.

1796 – A belvárosi piarista rendház udvarán előkerülnek Contra Aquincum erődjének első romjai.

1815 – Göttersdorfer Jakab a Rákos-patak torkolatánál fekvő földje szántása közben római falakra (Transaquincum romjaira) talál.

1820 – Az uralkodó atyja megszemléli az óbudai római romokat, majd kinyilvánítja: “Íme itt a magyar Pompeji és Herculaneum!”

1820-as évek – Az óbudai prefektus “kutatást” végez a Papföldön (a jelenlegi Aquincumi Múzeum területén) feltárva, majd visszatemetve a nagy közfürdő romjait.

1860-as évek – Zsigmondy Gusztáv felméréseket készít a transaquincumi erőd, illetve a mai Óbudai szigeten elterülő “thermák” (a helytartói palota fürdőszárnya) látható maradványairól.

1867 – Rómer Flóris szervezésében a Párizsi Világkiállításon a magyar pavilon régészeti kiállításában már szerepelnek aquincumi leletek.

1869 – Rudolf trónörökös meglátogatja az óbudai római romokat.

1876 – A 8. Nemzetközi Embertani és Régészeti Kongresszus meglátogatja Aquincum romjait. 

1878 – Budapest Főváros tanácsa határozatot hozott az Óbudán még felszínen látható romok védelmében.

1880 – Hattagú bizottság alakult, hogy kijelölje a rendszeres feltárások helyszínét

1880 – Megkezdődnek a feltárások Torma Károly, Hampel József és Gömöri Havas Sándor vezetésével.

1881 – Torma feltárta a polgárvárosi amfiteátrum teljes felületét.

1885 – Az Országos Kiállításon az aquincumi ásatások leletei is bemutatásra kerülnek.

1888 – Kuzsinszky Bálint bekapcsolódik a munkálatokba, később átveszi Tormától az ásatások irányítását.

1889 – Megjelenik a Budapest Régiségei évkönyv első száma

1889 – Megnyílik az első aquincumi kiállítás a Krempl-malomban.

1894. május 10. – Az Aquincumi Múzeum kiállító épülete megnyitja kapuit a nagyközönség előtt.

1896 – A Millenium alkalmából, és az eddigi hely szűkössége miatt a múzeumépületet két szárnnyal bővítik ki, ez az alapterület máig nem változott.

1902 – Megépül a múzeumépület mögötti kőtár.

1904 – Bővítik a kőtárat.

1921 – Nagy Lajos bekapcsolódik az Aquincum-kutatásba.

1928 – Ismét bővítik a kőtárat.

1931 – Nagy Lajos feltárja a polgárváros tűzoltólaktanyáját, itt megtalálja többek közt az aquincumi orgona maradványait is.

1932 – Elkészül az 1927 és 1930 között feltárt cella trichora műemléki rekonstrukciója.

1936 – Nagy Lajos szervezésében megalakul a Fővárosi Régészeti Intézet.

1936 – Földalatti múzeum létesül az 1932 és 1936 között feltárt Contra Aquincum területén.

1938 – Kuzsinszky Bálint halála után Nagy Lajos veszi át a múzeum irányítását, ebben Szilágyi János, a Fővárosi Régészeti Intézet irányításában pedig Nagy Tibor van segítségére.

1941 – Befejeződik az 1925-től folyamatosan feltárt katonai amfiteátrum műemléki rekonstrukciója

1941 – Tervek készülnek az Aquincumi Múzeum bővítésére, de a II. Világháború megakadályozza megvalósításukat.

1945 – A II. Világháborúban az Óbudai Gázgyárat célzó bombázások folyamán a múzeumépület 40 %-ban sérült, a romterületet 12 bombatalálat éri. A részben a Károlyi Palotában tárolt leletanyag 2/5-e megsemmisül.

1947 – “Budapest múltja” címmel megnyílik a Károlyi palotában a háború utáni első kiállítás.

1948. október – Megnyílik az Aquincumi Múzeum háború utáni első állandó kiállítása.

1952 – Feltárások kezdődnek a Hajógyári szigeten, a helytartói palota területén.

1954 – Megnyílik a Táborvárosi Múzeum.

1961 – Újra helyreállítják a cella trichora romegyüttesét.

1963 – Az Aquincumi Múzeum területén megkezdődnek a romkonzerválási munkálatok.

1964 – Újra megnyílik a kibővített Fürdő Múzeum.

1966 – Magyar és külföldi építészhallgatók közreműködésével elkezdődnek az Interstudex-ásatások a polgárváros nyugati, eddig feltáratlan területén.

1967 – Megnyílik a Hercules Villa.

1973 – Befejeződnek az Aquincumi Múzeum romkonzerválási munkálatai, 16 épületet sikerül rekonstruálni.

197080-as évek – Folyamatos feltárások az aquincumi legiotábor, illetve a katonaváros területén, romkonzerválási munkák a tábor épületei, valamint védművei bemutatására.

1984 – Még nagyobb területű lesz a Fürdő Múzeum.

1987 – Fenntartási zavarok miatt bezárják a Fürdő Múzeum, a Hercules Villa, a Táborvárosi Múzeum, illetve a Contra Aquincum bemutatóhelyeket.

1989 – Az Ókortörténeti Osztály dolgozói a Károlyi palotából az Aquincumi Múzeum régi irodaépületébe költöznek.

1991 – Az Aquincumi Múzeum romterületének déli része kiegészül a volt MHSZ területével és épületeivel

1994 – Kisebb rekonstrukciós munkálatok folynak a múzeumi bejárat korszerűsítése érdekében. Megkezdődik az új területek (a volt MHSZ) bővítése és átalakítása raktárrá és restaurátor műhellyé.
         – Újra megnyílik a Hercules Villa.

1995-1996 – Az Aquincumi Múzeum keleti kőtára előtti terület talajcseréje.

1996-1998 – A keleti kőtár előtti terület tereprendezése – a romkerti színház kialakítása és a romkert déli részének további rendezése.

1998 – A Károlyi palotában működő további munkahelyek, valamint a gyűjtemények és raktárak átmeneti elhelyezése a Gázgyári Óraházban, illetve a Gázgyári Művelődési Házban.

1999 – Újra megnyílik a Fürdő Múzeum.

2000. november 21. – Átadják az Aquincumi Múzeum bővítésének I. ütemét, az irodaépület és raktárbázist, a múzeum ezzel egy ideiglenes, télen is működő kiállítóhellyel gazdagodott.

2000-2003 – A NÖP programok segítségével helyreállítási munkák folynak a délkeleti romterület egyes pontjain (műemléki helyreállítás – hitelesítő feltárás: Symphorus mithraeuma és a deversorium fürdőszárnya)

2003-2004 – A volt MHSZ épületben kialakított restaurátorműhely belső átépítése befejeződik, valamint homlokzatát részlegesen renoválják. Kicserélik a tönkrement terrakotta információs táblákat a romterületen.

2005 – Az Aquincumi Múzeum romterületén új információs táblákat, illetve két kronoszkópot telepítenek.

2007 – Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala határozatával a korábbi ELMŰ áramátalakító épületet az Aquincumi Múzeumhoz csatolja

2010 – Megkezdődik az Új Széchenyi-terv keretéin belül az Európai Unió támogatásával megvalósuló Pannónia Provincia Program

2012. június 15-én kerültek átadásra a Pannonia Provincia Program új turisztikai attrakcióelemei, amelyek az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósultak meg.

 

Az aquincumi kutatás jeles képviselői és az Aquincumi Múzeum korábbi munkatársai:
Schönwiesner István, Rómer Flóris Ferenc, Torma Károly, Hampel József, Gömöri Havas Sándor, Kuzsinszky Bálint, Nagy Lajos, Nagy Tibor, Szilágyi János, Schauschek János, Ürögdi György, Wellner István, Márity Erzsébet, Kővágó Péterné Szentirmai Katalin, Balogh Andrea