REMETE-FELSŐ-BARLANGI KINCSLELET

A középső bronzkor végén, a koszideri időszakban elrejtett bronz és aranykincsek jól jelzik, hogy a korszakban kialakuló társadalmi hierarchia lehetővé tette, hogy az alapvető javak (élelem, fémművesség) előállítását és kereskedelmét ellenőrző személyek, vagy csoportok kezében jelentős vagyon gyűljön össze. A középső bronzkor záró időszakából a Kárpát-medence területéről számos bronztárgyból álló, és néhány aranyékszerekből álló kincset (ezek egyike a Remete-Felső-barlangban talált kincslelet) ismerünk. A remete-barlangi kincsben előkerült borostyángyöngyök a Balti-tenger partvidékévek kialakított kapcsolatokat jelzik, az ilyen távolról a Duna vidékére került preztizstárgyak értéke az aranyéval vetekedett. A koszideri kincsek elrejtését a korábbi kutatás történeti okokkal magyarázta, újabban azonban inkább áldozati ajándékként igyekeznek értékelni az elrejtett javakat.

Irodalom

Kovács Tibor: Bronzművesek, harcosok, kincsleletek. In: A bronzkor kincsei Magyarországon. Szerk.: Maráz Borbála. Pécs 1995.