Titus Flavius Vespasianus Kr. u. 7-ben született Szabinföldön, Róma közelében. Anyja, Vespasia Polla (akitől nevét is kapta) buzdította arra, hogy politikai pályára lépjen. Claudius császár (41–54) uralkodása alatt először katonai parancsnokként tűnt ki (elévülhetetlen érdemeket szerzett a britanniai partraszálláskor), aztán quaestor (pénzügyi tisztviselő), majd consul (állami főtisztviselő) lett. Később az afrikai helytartóságig vitte jó sorsa. 65-ben elaludt Nero császár (54–68) egyik, maratonira nyúló színi előadása alatt, ezért rövid időre kegyvesztetté vált. (Szerencséjére nem fejvesztetté.) Egy évvel később azonban újra ott találjuk Nero kíséretében, a császár görögországi turnéja során. Az uralkodó ugyanis elhatározta, hogy Rómában már közismert zenei és kocsihajtó tehetségét a görög anyaország (Achaea) lakói előtt is megcsillantja (ne maradjanak már ki a jóból az európai kultúra bölcsőjében élők sem!), és egy bő év leforgása alatt a pánhellén játékoktól a kispályás rendezvényekig bezárólag bezsebeli az összes megnyerhető győzelmi koszorút. (Be is zsebelte, de ez egy másik történet.)
Később az uralkodó kinevezte Vespasianust a forrongó Iudaea tartomány élére azzal a megbízatással, hogy fojtsa vérbe az utóbb elsőnek nevezett zsidó felkelést. A feladatot gyorsan, frappánsan végezte, már csak Jeruzsálem és néhány elszigetelt erődítés állt ellen, amikor fülébe jutott Nero halálhíre. A halhatatlan művész és sportember öngyilkosságát követően belháború alakult ki, és a 69. évben nem kevesebb, mint négy császár lépett trónra gyors egymásutánban („négy császár éve”). Vespasianus először szeretett volna kimaradni az egészből, de végül a keleti hadsereg támogatásával mégis ő lett az adott év negyedik császára, és a Flavius-dinasztia megalapítójaként egészen a 79. évben bekövetkező haláláig uralkodott.
Nem volt könnyű dolga elődei tékozlása és a zilált politikai helyzet miatt, de rögtön munkához látott. Helyreállította a katonai fegyelmet és megtisztította a szenátust a méltatalan tagoktól. Igyekezett igazságos törvényeket hozni. Takarékosságra és a bevételek növelésére törekedett, ezek jegyében kénytelen volt korábban elengedett, régi adókat újra bevezetni, sőt újakat kivetni. Pártolta a művészeteket, támogatta a tudományt, vízvezetéket, utakat építtetett, városokat alapított és fejlesztett. Rómában helyreállította a Capitoliumot és az ő nevéhez fűződik az Amphiteatrum Flavium (a késő antikvitás óta: Colosseum) építésének megkezdése is, bár ennek teljes elkészültét már nem érhette meg.
Vespasianus életének és munkásságának rövid ismertetése után térjünk vissza a kvízkérdés témájához. Hogyan jutott a császár eszébe megadóztatni az utcai illemhelyeket? Igazság szerint Nerótól lopta az ötletet, aki Róma égése (64) után minden alternatív és szokatlan pénzszerzési ötletet örömmel fogadott. Másrészt a vizeletbegyűjtő vállalkozók megadóztatása bármely más kreatív államférfinak is eszébe jutott volna, ha 69-ben, a fent említett, zaklatott viszonyok között lép trónra, üres államkincstárat örökölve.
A vizelet köztudomásúlag ammóniát tartalmaz, amely kiválóan alkalmazható ruhaszövet- és gyapjútisztításra, fehérítésre és bőrcserzésre. A császár úgy gondolta, hogy a vizeletet felhasználó vállalkozók fizessenek adót a munkájukhoz nélkülözhetetlen vegyi anyagért. A mesteremberek aligha értettek egyet a császár unorthodox adópolitikájával. Amikor Vespasianus fia, a későbbi Titus császár is rosszallását fejezte ki az újonnan kivetett adófajta miatt, az uralkodó egy pénzérmét dugott a fia orra alá, és megkérdezte tőle, hogy bántja-e a szaga, mire Titus azt válaszolta, hogy cseppet sem. Ekkor a diadalmas apa felvilágosította fiát, hogy a pénz az első beszolgáltatott vizeletadóból származik.
”Pecunia non olet” – a pénznek tehát nincs szaga. A fenti szállóigét persze csak a hálátlan utókor adta Vespasianus szájába. Az az utókor, amely az utcai illemhelyek nem túl igényes, csak férfiak számára fenntartott típusát olaszul mind a mai napig vespasiano, franciául pedig vespasienne néven tiszteli. Hiába, no: a halhatatlansághoz sokféle út vezet.
Vukics Adrienn
