Ismeretterjesztő klubdélutánok aktív időskorúak számára az Aquincumi Múzeumban. A programsorozat 2025 szeptemberétől folytatódik. Részletek hamarosan.
Szeretettel hívjuk az idősebb korosztály tagjait, legyenek akár kezdő nyugdíjasok vagy igazán szépkorúak, még annál is szebb korúak avagy igencsak jelentős mennyiségű élettapasztalattal rendelkezők, látogassanak el hozzánk a kifejezetten nekik szánt előadássorozatunkra.
A programokon való részvétel előzetes regisztrációhoz és belépőjegy megváltásához kötött (III. kerületi lakcímkártyával rendelkező látogatóink számára a program ingyenes).
A belépőjegyek és kedvezmények IDE KATTINTVA olvasható.
Helyszín: Aquincumi Múzeum (1031 Budapest, Szentendrei út 135.)
További információ és jelentkezés: regisztracio@aquincum.hu, 06-1-250-16-50
Következő időpont és téma:
A programsorozat 2025 szeptemberétől folytatódik. Részletek hamarosan.
Korábbi időpontok és témák:
2025. március 6., 14.00-15.00. „non vitae sed scholae discimus” – „nem az életnek, hanem az iskolának tanulunk”
Az előadást tartja: Dr. Fényes Gabriella régész
A szólássá vált mondatrész eredetileg így szólt, és nem fordítva, ahogyan általában ismerjük. A Kr. u. 1. században élt politikustól, filozófustól, írótól, Senecától származik, aki nem mellesleg Nero császár nevelője is volt. Az előadás során a római kori oktatásról lesz szó, amelyről Seneca megfogalmazta kritikáját. Elmesélem a római iskola kialakulását, szintjeit, az ott oktatott tananyagot, a tanítás módszerét. Megnézzük, ki járhatott iskolába, és meddig jártak oda. Megismerjük a híres és hírhedt tanárokat. Hogyan értékelték a diákok teljesítményét, hogyan fegyelmezték őket, mennyi volt a tandíj és miből finanszírozták az oktatást. Nyomon kísérjük egy diák egy napját az iskolában és az előadás végén természetesen kitör a vakáció is. Mai korunkkal összehasonlítva néha megmosolyogtató különbségekről fognak hallani, máskor megdöbbentő hasonlóságokat látunk. Hiszen kétezer évvel ezelőtt is emberek jártak iskolába és bizony még Julius Caesar is volt kisdiák. (Sőt az Asterix rajongóknak még azt is hozzáteszem, hogy tanára gall származású volt.)
2025. április 3., 14.00-15.00: Az amfiteátrumok állatai
Az előadást tartja: Biller Anna Zsófia régész, archaeozoológus
A római korban épült amfiteátrumok fő látványosságai a gladiátor játékok voltak. Mellettük azonban igen jelentős szerep jutott a vadállatok felvonultatásának. Az egyes vadállat fajok egymás közti csatáját vagy az ember és az állatok küzdelmét (venatio) nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. Hatalmas állatállományra volt szükség ezekhez a gyilkos viadalokhoz, amelyek beszerzése, szállítása, majd az elhullott tetemek felszámolása komoly tervezést igényelt. Ennek menetéről, hogy milyen állatok fordultak meg az arénák küzdőterein és honnan érkeztek ők, hol folytak élet-halál harcok a római korban a mai Budapest területén, és hogy milyen hatásai voltak az antik világ állatküzdelmeinek? Ezekre és még más izgalmas kérdésre kaphatnak választ az előadásból.
2025. május 8., 14.00-15.00: “Aquincum 130 – a java” …avagy egy csoportkép története
Az előadást tartja: Dr. Láng Orsolya régész
Roppant elegánsan öltözött férfiak és nők – összesen 46-an – állnak-ülnek az Aquincumi Múzeum lépcsőjén, 1894. májusában. Kik ők, hogyan kötődtek Aquincumhoz és egyáltalán, milyen esemény apropójára gyűltek itt össze? Az előadás az izgalmas és titokzatos csoportkép megfejtéséről szól, amelynek során kiderül, mire használható a mesterséges intelligencia a múzeumtörténeti kutatásoknál és egy kis bepillantást kaphatunk a 19. század legvégének pezsgő, budapesti kulturális életébe is.
2025. június 5., 14.00-15.00: Boszorkányok márpedig léteztek? A honfoglaló magyarok hiedelemvilága
Az előadást tartja: Langer Dániel régész
A magyarság keresztény hitre való megtérése előtti hiedelemvilágáról rendkívül kevés írásos forrás áll rendelkezésünkre, így annak megismerésében elsősorban a korszak sírjaiban megfigyelt temetkezési szokásokra, illetve bizonyos tárgyi mellékletekre számíthatunk. Előadásomban összefoglaló jelleggel mutatom be a honfoglaló magyarok általános temetkezési szokásait, és az azokból kiolvasható gondolati, hitbéli hátteret, de szó lesz táltosokról, őseink világvallásokhoz fűződő kapcsolatáról, és végül a keresztény hitre való megtérésről is.
