Beporzók napja a BTM Aquincumi Múzeumban

Ünnepeljük közösen a Beporzók napját Aquincumban!

Az Aquincumi Múzeum és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 2025. március 15-én szombaton 10:30 és 15:00 között, a Beporzók napja program keretein belül ismeretterjesztő előadásokkal és játékos, interaktív foglalkozásokkal várja a látogatókat.

A tavasz beköszöntével egyre több virág bontja szirmait a természetben. A virágszirmok között élőlények – rovarok, méhek, darazsak, legyek, lepkék, bogarak – tevékenykednek, testükre tapogatózás, forgolódás során virágpor tapad. A virágport a következő virág bibéjére juttatva akarva-akaratlanul elvégzik annak beporzását. A beporzott virágból aztán mag és termés fejlődik, biztosítva ezzel a növény szaporodását és gyakran egyben az ember táplálékát is. A rovarok száma a növényvédő szerek használatával folyamatosan csökken. A beporzásban, az emberi táplálék elkészítésében és a biológiai sokféleség (biodiverzitás) fenntartásában játszott szerepük fontosságára hívja fel a figyelmet a Beporzók napja.

Részletes program

Folyamatos program (a kiállítóépület emeletén)

10:30-15:00 Beporzók vándortanösvény – játékos, interaktív foglalkozások
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület vándortanösvénye, egy vándoroltatható tudományos játszóház, mely középpontjában a beporzó szervezetekre vonatkozó általános ismeretterjesztés, és a beporzó rovarok védelme, segítése áll.

Ismeretterjesztő előadások (a kiállítóépület alagsorában)

Az előadások látogatása regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az alábbi linken lehetséges: https://forms.gle/mWNkWL3WdszbiRZ77

10:30-10:55 1848-as honvédek Aquincum kutatásában – mesélő megemlékezés
Dr. Fényes Gabriella régész előadása
1848. november 16-án a Pressburger Zeitungban megjelent egy felhívás, amely az ifjúságot a honvédő hadsereg utászai közé való belépésre verbuválta. Írója Dr. Római volt, aki ezért alig egy év múlva „vasbilincsben töltendő nyolcévi várfogságra ítéltetett”. Mi, a késői utókor inkább Rómer Flórisként ismerjük. Húsz évvel később már Óbudán találjuk, ahol barátjával, az 1848-49-es szabadságharcban szintén utászként szolgáló Zsigmondy Gusztávval a végveszélyben lévő római kori és középkori romok felmérését, az építkezések alkalmával véletlenszerűen előkerült leletek felgyűjtését végezte. Ez a hatalmas mentő és szervező munka Rómer számára egyfajta szabadságharcot, a nemzet felemelését jelentette. Március 15-i megemlékezésemben az ő történeteikről lesz szó.

11:00-11:25 Méhek a kőkorból – A méhek és az emberek évezredes kapcsolatának lenyomatai
Kovács Gizella régész előadása
Kőkori írásos források hiányában elsősorban tudományos vizsgálatok és a korabeli ábrázolások segítségével keressük a méhek és az ember kapcsolatának régészeti lenyomatait. Az előadás másik fő témája a vadászó-gyűjtögető létről a letelepedett, növénytermesztő-állattartó életmódra való áttérés lesz.

11:30-11:55 Beporzók ábrázolása a folyam menti kultúrák és a bronzkori Kréta területén
Varga Nikoletta régész előadása
A nagy folyam menti kultúrák, így Mezopotámia és Egyiptom területén is, a mezőgazdaság fellendülését a termékeny folyami iszap és az istenek kedvező áldása mellett, a beporzásért felelős állatok szorgos munkája segítette, és biztosította. Az előadás során rövid áttekintést kaphatunk a Termékeny félhold és a bronzkori Kréta szigetén előkerült méheket ábrázoló tárgyi emlékanyagról, a méhek szerepéról, és az általuk gyűjtött méz felhasználásáról is.  

12:00-12:25 Diana és a méhek – egy szokatlan ábrázolás a Harsánylejtőről
Fodor Fanni régész előadása
A Dianat ábrázoló, töredékes fogadalmi tábla 2008-ban látott napvilágot a Csúcshegy-Harsánylejtőn található épületegyüttes feltárása során. Az ábrázolás rendhagyó, ugyanis a Diana lába mellett megszokott kutya helyett, ezúttal méhek kerültek kifaragásra. Bár a képi megfogalmazás erősen elnagyolt, értelmezésére teszünk kísérletet az előadás során.

12:30-13:00 Római é(r)de(ke)sségek
Vukics Adrienn régész előadása
Az előadás keretében hallhatunk arról, hogy a rómaiaknak milyen ismereteik voltak a méhekről, a méhészetről, a méztermelésről és a méz feldolgozásáról. Továbbá, hogy milyen fontos szerepet játszott a méz a római ember mindennapjaiban, szertartásaiban, étkezésében. Utóbbi témában természetesen kulináris é(r)de(ke)sségek is terítékre kerülnek mindenféle értelemben.

13:30-13:55 Barbár vacsora – Termőföldtől a konyhaasztalig, avagy mit ettek a szarmaták?
Varga Zsolt régész előadása
Az előadás bemutatja, hogy miként alakultak át a kezdetben nomád életmódot folytató szarmaták táplálkozási szokásai a Kárpát-medencében. Továbbá szó lesz arról, hogy ezek a változások, hogyan befolyásolták a környezetet, valamint azokról a vizsgálati módszerekről, amelyek segítségével minderről információt kaphatunk.

14:00-14:25 Ért kalász és nektárcseppek – Növénytermesztés a honfoglalás korában
Langer Dániel régész előadása
Az előadás során kiderül, hogy milyen növényi eredetű maradványokkal találkozhat a régész az ásatáson, és azokat hogyan vizsgálja. Szó lesz arról, hogy a honfoglalás korában a Kárpát-medencében általában milyen termő és termesztett növények fordultak elő, és hogy felhasználásukra milyen ételmaradványok utalnak. Végül a ritkább, és éppen ezért talányosabb növényi leletekről (kender, apró szulák, hasindító kutyatej), azok feltételezhető felhasználásáról lesz szó. 

14:30-14:55 Beporzóknak köszönhetjük a virágokat – és mi mindent köszönhetünk a virágoknak!
Dr. Vásárhelyi Tamás a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoportja vezetőjének előadása
Mintegy 100 millió éve kezdődött a rovarok és a virágos növények robbanásszerű közös evolúciója. Mára a növényvilág fajainak többségét beporzó állatok termékenyítik meg, ezzel meghatározóak a földi élővilág létezésében, a tájak arculatában, és a mi mindennapjainkban is.

A belépés és a programokon való részvétel mindenki számára ingyenes.

Az előadások látogatása regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az alábbi linken lehetséges: https://forms.gle/mWNkWL3WdszbiRZ77

A programváltozás jogát fenntartjuk.