Szeretettel hívjuk az idősebb korosztály tagjait, legyenek akár kezdő nyugdíjasok vagy igazán szépkorúak, még annál is szebb korúak avagy igencsak jelentős mennyiségű élettapasztalattal rendelkezők, látogassanak el hozzánk a kifejezetten nekik szánt előadássorozatunkra.
A programokon való részvétel előzetes regisztrációhoz és nyugdíjas belépőjegy megváltásához kötött (III. kerületi lakcímkártyával rendelkező látogatóink számára a program ingyenes).
Helyszín: Aquincumi Múzeum (1031 Budapest, Szentendrei út 135.)
További információ és jelentkezés: regisztracio@aquincum.hu, 06-1-250-16-50
AnticCafé előadások 2023-ban
Március 2., 14:00. „Ár var alda” (Múltunk múltjában) /Tóth András, régész/ !BETELT!
Az Ős- és Népvándorlás kor raktárába tett látogatás során a látogatók betekinthetnek a gyűjteményi munkálatok kulisszatitkaiba, közvetlen közelségbe kerülhetnek kiállításon nem szereplő különleges tárgyakkal, s némi áttekintést kaphatnak Óbuda germán múltjáról.
Április 6., 14:00. A Duna szerepe Budapest őskorában/Horváth M. Attila, régész/ !BETELT!
Budapest területe az ősidők óta fontos szerepet játszott az itt áthaladó vagy letelepülő népek életében. Legfőbb jelentőségét az adja, hogy földrajzi adottságai miatt a Duna ezen szakasza kiváló lehetőséget nyújt az átkelésre, a folyamhoz ellentétes irányból érkező népcsoportok számára. A legtöbb esetben a folyó, ahogy mondani szoktuk, nem elválasztotta, hanem összekovácsolta ezeket a különböző eredetű népeket, egy önálló kultúrkör alakult ki. Válogatás a Budapesti Történeti Múzeum különleges leleteiből.
Május 4., 14:00. Legyél te is az ókor mérnöke! /Dr. Fényes Gabriella PhD
Interaktív kalandozás az Aquincumi Múzeum tudás- és élménykuckójában
Jöjjenek velünk a mai múzeumból az ókori múzeumok világába, egy interaktív kalandozásra a fizika, a földrajz és a matematika történetébe! Kipróbáljuk az ókori feltalálók kísérleteit, megismerkedünk néhány találmánnyal, például az orgonával, megtudjuk mennyit keresett kétezer évvel ezelőtt egy tudós, vagy mennyibe kerül ma a műkincspiacon a világ legrégibb kirakójátékának leírása. Megtudjuk, ki tiltotta meg a matematikát, hogyan írták a rómaiak a „római számokat”, mivel jelölték a görögök a számjegyeket, ismerték-e a nullát és hogyan használták az abakuszt. Sőt, aki ügyes, megtanulhat „digitálisan” számolni. Érdekességek egyszerűen és közérthetően az ókori tudományról.
Június 1., 14:00. H.A.S. – Háromfogásos gyomortörténelem /Vukics Adrienn, régész
A „Háromfogásos gyomortörténelem”, vagyis a múzeumunk által felölelt három régészeti kor segítségével szeretnénk ízelítőt adni az előttünk élő népek táplálkozási lehetőségeiről, szokásairól, olykor túlkapásairól. Látogatóinknak bepillantást nyújtunk az őskőkori ember étkezésétől kezdve, az ókori (római) ember táplálkozásán át, egészen a népvándorláskor végéig (késő avarkor) élő népek konyhájába. Lesz szó ínségről, bőségről, puritán étkezésekről és fergeteges lakomákról.
Augusztus 31., 14:00. Hírközlés, postaszolgálat és kémkedés az ókorban /Varga Nikoletta, régész
Az ókor embere kezdetben füst-, hang- és fényjelzéssel, gyalogos küldöncök, majd gyorsfutó hírvivők, és egymást váltó lovasfutárok hálózata útján juttatta el a híreket egyik városból a másikba. A szárazföldi út- és vámállomásokon és a vízi útvonalak mentén létesült kikötőkben, nem csak a kereskedelmi áruk, hanem a jelentősebb hírek is gazdát cseréltek. A közérdekű hírek mellett a privát leveleket, és a titkos, rejtjelezett üzeneteket is célba kellett juttatni. Az előadás során érdekes történeteket ismerhetünk meg a mezopotámiai és egyiptomi udvar hírnökeiről és kémeiről, a perzsa birodalom jelzőállomásairól és futárszolgálatáról, a görög felderítőkről és gyorsfutókról és a római állami postaszolgálatról (cursus publicus). Továbbá az ókori hírközlés katonai és civil eszközeiről (víz- és fáklyatávíró, titkosírás) és hatékonyságukról, a fogadókról, a ló- és kocsiváltó állomásokról, valamint az egykori Pannonia területéről előkerült feliratokon szereplő hírvivő és felderítő katonákról.
Október 5., 14:00. Járványok és természeti csapások az ókorban /Varga Nikoletta, régész
Az egykor élt emberek hitvilága szerint “az istenek büntetéseként” sújtották őket a különböző természeti csapások; pusztító földrengések és vulkánkitörések, árvizek és aszályok, napfogyatkozások, viharok, továbbá a Kelet-Afrika és Belső-Ázsia területéről a Mediterráneum felé terjedő, a nagy birodalmak lakosságát és az állatállományt egyaránt sújtó járványok. Az előadás során szó esik az egyiptomi dögvészről, az athéni pestis járványról, az asszír és a római seregeket megállásra késztető fertőzőbetegségekről. Az ókori, bizánci és középkori forrásokból érdekes részleteket tudhatunk meg az egykori fertőzések tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről, a betegek kezeléséről, az egykori orvosi ellátásról és a gyógyító istenek szentélyeiről.
November 2., 14:00. Van új a föld alatt! /Kelemen Zsófia Zsuzsanna, régész
Vajon hány korszak emlékei fölött suhan el a 4-6-os villamos? Milyen meglepetéseket rejt egy római kori temető? Hogy nézett ki egy bronzkori lábbeli? Ezekre, és sok más izgalmas kérdésre is választ kaphatnak az érdeklődők az elmúlt években zajlott ásatásaink kiemelkedő leletei közt barangolva.
December 7., 14:00. Katonavilág a római birodalom peremén /Dr. Beszédes József PhD
Milyen volt a katonaélet Aquincumban? Kik voltak az itt állomásozó legionáriusok? Milyen fegyvereket használtak, hogyan teltek napjaik békeidőben, hol töltötték “nyugdíjaséveiket”? Az előadás során szó esik a római hadsereg felépítéséről, határvédelemről, Aquincum stratégiai jelentőségéről, illetve arról is, hogy a mai Budapest területén pontosan hol tártak fel római erődöket.
