Hírlevél feliratkozás


Leiratkozom
A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező.
1/2

Thermae Maiores – Kétezer éves wellness központ Óbuda szívében

Tablókiállítás a Fürdő Múzeumban 2018. július 27-től

„Fürdő, bor, szerelem teszik tönkre a testünket, de ezek teszik az életet, a fürdő, a bor és a szerelem” szólt az ókori mondás, ami mindennél jobban kifejezi a rómaiak hozzáállását a fürdéshez, ami számukra egyszerűen az élet élvezetéhez tartozott. A fürdő, mint épülettípus eredete ugyan a görögökig nyúlt vissza, de a hideg és meleg vizes medencékkel, gőzfürdővel, szaunával, edzőteremmel, ellátott óriási épületkomplexum, amely a tisztálkodáson túl pihenésre, rekreációra, szórakozásra is lehetőséget ad, kétségtelenül a rómaiak újítása. A római fürdőépítészet kiindulópontja Itália volt, de a fürdőkultúra a Római Birodalom határainak kiterjesztésével párhuzamosan a Földközi-tenger medencéjében és az északabbi európai provinciákban is hamar elterjedt.

A mai Budapest területén is a rómaiak honosították meg a fürdési szokásokat, amely az itt letelepült rómaiak és az ide vezényelt katonák alapigénye volt, de a helyi őslakosság is hamar átvett. A „vizekben gazdag” római település, azaz Aquincum természeti adottságai erre kiváló lehetőséget is nyújtottak, amellyel éltek is az itt lakók. A régészeti feltárások nyomán ma huszonöt ókori fürdőt ismerünk. Ezek közül a legjelentősebb a Szentendrei út és az Árpád híd budai hídfője forgalmi csomópont alatt rejtőző Nagy Fürdő. Nagy Fürdő azaz Thermae Maiores, ahogyan az épületegyüttes újjáépítéséről megemlékező ókori feliraton áll. Egykor az Aquincumban állomásozó legio II Adiutrix katonai csapat fürdője volt, azaz 6000 ember ellátását szolgálta, akiknek nemcsak tisztálkodási lehetőséget biztosított, hanem sportolásra, testápolásra, szórakozásra, sőt még kulturált illemhely látogatásra is lehetőséget adott.

Magyarország legnagyobb római fürdőjének feltárása 1778-ban kezdődött. Akkor véletlenül, meszesgödör ásása során találtak a romokra. Az előző évben Budára helyezett nagyszombati egyetem első érem- és régiségtan tanára, Schönvisner István kezdte meg a maradványok feltárását és publikálását. Ez volt Magyarország első tudományos régészeti feltárása és a magyar műemlékvédelem egyik kezdete is, hiszen a romok fölé Mária Terézia rendeletére védőtetőt húztak és a maradványokat bemutatták a nagyközönségnek. A tudományos munka pedig európai szinten is az egyik legkorábbi az ókori fürdők kutatásában. A feltárás 240. évfordulója és Schönvisner István halálának 200. évfordulója alkalmából az Aquincumi Múzeum új kiállítással készült a fürdő maradványait bemutató Flórián téri Fürdő Múzeumban. Amíg a felüljárón a modern nagyváros forgalma dübörög, a mélyben meghúzódó római falak között tablók segítségével kalauzoljuk a látogatót az ókori ember számára oly fontos wellness világában, hiszen „… fürödni, játszani, nevetni, ez az élet”.

A kiállítás helyszíne: Fürdő Múzeum (1033 Budapest, Flórián téri aluljáró)

A tárlat megtekinthető 2018. július 27-től.